A PC evolúciója

Az elsõ abakusztól a mechanikus, majd késõbb elektronikus számológépen, a hatalmas, több szobát betöltõ drága elektronikus szörnyetegeken át a mai PC-kig hosszú idõ telt el. A PC (a PC szó a personal computer rövidítése, személyi számítógépet jelent, de napjainkban leginkább az IBM PC kompatíbilis számítógépekre használják) létjogosultsága nem volt mindig ennyire egyértelmû. A század közepén a számítógépek hatalmas elektroncsöves monstrumok voltak és meglehetõsen sokba kerültek. A kicsinyítés felé a tranzisztor megjelenése nyitott utat 1947 végén, és bár az IBM már 1953-ban piacra dobta az elsõ tömegtermelésre szánt számítógépét (IBM 650) az elsõ tranzisztoros IBM gép csak 1959-ben jelent meg (IBM 7090). A gépek mérete jelentõsen csökkent, még mindig szekrény nagyságúak voltak, klimatizált helységet igényeltek.
A következõ nagy lépés a mikrochip megjelenése volt. Az egyetlen szilíciumlapkán elhelyezett több száz tranzisztor (ma már több millió) addig elképzelhetetlen mértékû kicsinyítést tett lehetõvé.
1971. Az INTEL piacra dobta a 4004 mikroprocesszort (4004 tranzisztorból állt, 4 bites volt)), amit komplex matematikai mûveletekhez fejlesztettek ki. Megjelent a zsebszámológép.
1972. INTEL 8008 mikroprocesszor, ami már 8 bitet tudott feldolgozni. A XEROX megkezdte az ALTO kifejlesztését, ami az elsõ PC lehetett volna, de mivel még a fejlesztõi sem találták használhatónak, így piacra sohasem került.
1975. A Micro Instrumentation and Telemetry Systems piacra dobta MITS Altair 8800 az elsõ PC-t, vagyis egy csomag alkatrészt, amibõl kellõ elhivatottsággal rendelkezõ barkácsolók több-kevesebb szerencsével egy mûködõ gépet rakhattak össze. Az Altair-nak nem volt billentyûzete, monitora, az adatokat nem tudta eltárolni, de még így is volt rá kereslet a lelkes amatõrök között. Bill Gates és Paul Allen írtak egy BASIC értelmezõt az Altair-ra.
1976. Steve Jobs és Stephen Wozniak megalapította az Apple-t, és piacra dobta az Apple I-et
1977. Az Apple II bemutatkozik színes monitorral, hanggal, grafikával (16K RAM, 16 K ROM). Ugyanebben az évben piacra kerül a Tandy Radio Shack TRS-80 (4 K RAM, 4 K ROM), Commodore PET (4 K RAM, 14 K ROM). A Digital Research kifejleszti a CP/M operációs rendszert.
1978. Az Apple hajlékonylemez-meghajtót csatol az Apple II gépekhez.
Ekkorra a PC-k tömeges elterjedését már csak az akadályozta meg, hogy a potenciális felhasználóknak nem volt miért megvenni a gépeket. A vásárlók táborát a lelkes barkácsolók tették ki. A gépekhez nem volt program, amit igazán használni lehetett volna, játéknak pedig meglehetõsen drágák voltak.
1979. VisiCalc az Apple II-re
1980. Sinclair ZX-80 (1K RAM, 4 K ROM) PC 200$ alatt. Commodore VIC-20, az elsõ PC, melybõl több mint 1000000 darabot adtak el.
1981. A világ PC piacába bekapcsolódnak a nagyok, a PC elnyerte létjogosultságát, az IBM piacra dobta az IBM PC-t (INTEL 8088 processzor, 16K RAM, 256 K-ig bõvíthetõ, 5.25 colos Floppy), ugyanerre az évre datálható az elsõ hordozható PC megjelenése (Obsborne 1). Megszületik az elsõ MODEM PC-hez (Hayes micromodem).
Innen már egyenes volt az út. Bár az IBM PC nem a legjobb volt a mezõnyben, de a mögötte álló hatalmas tõke és a márkanév miatt sokan választották.
1982. A Compaq IBM PC klónokat kezd gyártani.
1983. Az IBM bemutatta a nagyközönségnek az XT-t, (10 Mb. merevlemez, 3 bõvítõhely, 360 Kb. floppy). Az Apple piacra dobta a "Lisa"-t, de mivel több, mint 10000 dollárba került, a grafikus felhasználói felület (GUI) ellenére csak nagyon kevés fogyott belõle.
1984. Steve Jobs kilép az Apple-tõl. Az Apple piacra dobja a Macintosh-t (128K RAM, egér, GUI)
1985. Apple LaserWriter. Adobe PostScript lapleíró nyelv. Commodore Amiga 1000 (grafika, hang, ablakos operációs rendszer). Az INTEL 386 processzor.
1991. Az INTEL 486 SX 20 születése
1992. A PC-s CD ROM megjelenik (Tandy, az ára 400$).
1993. INTEL PENTIUM 60.
A PC-k fejlõdése természetesen nem állt le. Napról-napra újabb, fejlettebb, nagyobb kapacitású részegységek jelennek meg.
Az IBM a kompatibilitásra fektette a hangsúlyt, az Apple a felhasználóbarát (ugye milyen ismerõs kifejezés) felületre. A gépek teljesítménye hatalmasat nõtt. Az XT 10 Mb.-s merevlemezérõl akkoriban sokan azt hitték, hogy egy életre elég lesz, ma a 9 Gb. is kevés. A 80-as évek elején, a piacon részt vevõ több mint 100 PC gyártó közül mára már csak két irányzat verseng, az Apple és az IBM kompatíbilis gépeké, de ez a két irányzat is nagyban közelít egymáshoz, igaz, hibás döntések sorozatának köszönhetõen jelenleg az Apple sok területrõl kiszorulni látszik. A különbözõ rendszerek átjárhatóvá váltak, az IBM kompatíbilis gépeken megjelent a GUI, az Apple gépekhez léteznek PC-kártyák, amelyek lehetõvé teszik PC-s programok futtatását. A kisebb gyártók tönkrementek, vagy speciális célra "kihegyezett" gépeket gyártanak. Piaci részesedésük elhanyagolható.

Az alkalmazói programok fõbb típusai

Már utaltam rá, hogy a személyi számítógépek megfelelõ programok nélkül legfeljebb csak drága kalkulátorok. Ez a felismerés vezérelte az Apple vezetõségét, amikor kifejleszttették a VisiCalc táblázatkezelõt, a programot, amiért érdemes megvenni egy gépet. Õk maguk sem gondolták, hogy ezzel egy lavinát indítanak meg. A kisebb nagyobb szoftvercégek egymás után kezdték ontani az egyre többet tudó, egyre drágább és egyre nagyobb szoftvereket. Megindult a verzióháború. Ma már gyakorlatilag követhetetlen, hogy mibõl melyik a legutolsó (hibajavított?!) változat. Ennek ellenére, a különbözõ cégek által kifejlesztett programok külalakra és tudásra egyre inkább hasonlítani kezdtek egymásra, aszerint, hogy milyen feladatra szánták õket.

 
Elõzõ fejezet
Tartalomjegyzék
Következõ fejezet